Júliusban nyílik meg az új Lillafüred
Mit jelentenek azok a hatalmas építkezések,
amelyek megteremtik a magyar Semmeringet
700 méter után 32 fokos melegvizet találtak
Reggeli Hírlap 1929. I. 13.
A két izmos kis hegyi ló vidám csilingeléssel neki- nekirugtatva, majd lassú kocogásba esve kaptat fel a kanyargós Szinva völgy szeszélyes, tekervényes útján. A szánkó talpai éles zizegéssel vágják a térdig érő szűzi fehér havat, dermesztő hideg, templomi csönd ül a fenséges tájon. Köröskörül Csonka-magyarország legszebb vidéke, a hóborított Bükk sziklás, vadregényes bércei. Félig behavazott éles kontúrokat rajzoló tölgy-, bükk-, és gyertyánfák váltakoznak a hóval terhelt, lelógó ágú sudár fenyőkkel. A napsütött oldalakon, sziklafalakon vakító fénnyel törik meg a hó és jégkristályokon táncoló napsugár, éles ellentétet alkotva az árnyékos völgyek misztikus hó világította félhomályával. Az egész nyomasztó tündéri panoráma fölé harangként ráborul az alacsony ólomszürke téli égbolt.
A szánkó utasain kívül sehol egy élő lény, sehol egy hang, egy mozdulat, néma, halálos téli álmát alussza a Bükk. Letargikus téli álmát, öt évszázad óta, mikor igazságos Mátyás király hangos jókedvű főúri vadászai fújták utolsó hallalijukat a Hollóstetőt környező bérceken. Mátyás elvonuló lovasai magukkal vitték a Bükk csapongó lelkét, azóta vegetál, sínylődik, hanyatlik az ország egykor legboldogabb vidékének élete.
A Bükk aranykora
Pedig a Szinva völgy hallgatag bércei zsibongó, eleven életnek voltak tanúi. A barlanglakó ősember korától kezdve, egészen a XV. Század végéig mozgalmas, lüktető élet folyt ezen a tájon. A Szelet a-barlang napfényre került titkai sok ezeréves távolságba visszanyúló kultúráról mesélnek az ősállatokkal viaskodó, tüzet még nem ismerő őseink kultúrájáról. Mikor még az Alföldet tenger borította, mikor még a hegyeket ismeretlen ősszörnyetegek lakták, a Szinva völgyében már megvetette lábát az ember, otthont alapított, kőbaltát csiszolt a barlangi medve ellen, harcolt, szenvedett és örül, megalapította az egyenes gerinccel járó emberi faj uralmát, a Bükk délkeleti lejtőin.
Évezredek zúgtak el a rengetegek felet, kataklizmák formálták, gyúrták át a földet, de a Bükk-lakó ember túlélte a fejlődésalakulás minden fázisát, diadalmasan, győztesen került ki az ellenségeivel, az ősállatokkal, földindulásokkal, elemi csapásokkal vívott csatájából, ura maradt a Bükknek.
A történelmi századok folyamán a Szinva völgy az ország leglakottabb vidéke, a honfoglalás krónikája, a fejedelmek korának történelmi okmányai mind említést tesznek a Bükk kultúrájáról. A XII. században már áll Diósgyőr vára. Később koronauradalom lett az egész környék, végigdúlja a tatárjárás, a lengyel koronára aspiráló Nagy Lajos alatt királyi rezidencia, a vidék népe gazdagodik, míg Mátyás korában eléri fénykorát.
Egymást érik a királyi vadászatok, vadat űző főurak, lovagok, külföldi követek lovagjainak patkója csattog a Bükk szikláin, a Pálosok terjesztik a kultúrát, garadnai halastavak, kincstári erdők ellátják a lakosságot élelemmel, bányák nyílnak, hámorok, kohók dolgoznak a mérhetetlen energiát rejtő zúgó patakok partján, a két Tapolca, Kács és Eger hévízforrásai idecsalják a gyógyulásra váró betegeket. Mátyás halála után bomlásnak indul a hatalmas ország, pusztulásnak a Szinva völgy gazdasága. Elmaradnak a gazdag idegenek, lerombolják a Pálosok kolostorát, kihűlnek a kohók, elpusztulnak a hámorok, török dúlja a várat, a Kék-mezőn leöldösi a környék lakosságát.
Feltartozhatatlanul pusztul a Szinva völgy gazdasága. A Bükk hozzáférhetetlen bércei közt meghúzódó falvak lakossága favágással, szénégetéssel keresi száraz kenyerét, belevész a rengetegbe, alig tart fenn érintkezést a külvilággal. -Óhuta, Újhuta, Répáshuta, Garadna lakóinak egyetlen érintkezési pontja a kultúrával a bíróság, hová időnként behurcolja őket a csendőr falopással, orvvadászattal vádoltan.
Az új kor ébredése
Az 1881-ben Bethlen András gróf, a félszmű földmívelésügyi miniszter bejárja az országot, hogy megismerje annak elhagyatott kincseit. Lelkes munkájának az eredménye Fenyőháza, a Kolozsvár melletti Magura és Lillafüred megalapítása. A három fürdő fejlődésnek indul. Lillafüreden felépül a felsőszálló, a miskolci családok nyaralókat építenek, felkapják az új fürdőt, de az minden szépsége mellett sem tud fejlődni, ahogy megérdemelné. A háború alatt és után, mint annyi mindenről, erről is megfeledkezik mindenki. A Bükk halálra ítélt lakossága vegetál tovább, hozzáférhetetlen falvaiban.
Két évvel ezelőtt egy varázsütésre megváltozott minden. Mind Mátyás idejében újra főúri vadászok lepik el a rengeteg csendjét. Bethlen István gróf, Magyarország miniszterelnöke vadászik.
Nem tudjuk, mi történt? A természetimádó vadászat ihlette-e meg a Bükk fenséges szépsége vagy látomása volt a kormány elnökének, lelki szemeivel látta a múlt pezsgő életét, a jelen sivárságát és a jövő csábító perspektíváját, vagy az ország gondjain gyötrődő politikus fedezett-e fel egy rejtett kincsesbányát?
Bethlen István gróf lelkében megszületett az új Lillafüred, a magyar Semmering gondolata. -Nagyszabású, a messzemenő elgondoláshoz méltó tervet dolgoztak ki és megindult a titáni munka a Szinvavölgyében. Mint egykor a fáraó parancsára hegyeket hordtak el, alagutakat fúrtak, sziklákat fejtettek, utat vágtak a hegység sziklabércein, patakokat helyeztek át újonnan kiszakított mederben és építettek egy olyan monumentális palotát, ami nagyságra, szépségre és struktúrára nézve a királyi vár és az országház után első helyen áll az országban.
A TERVEZŐ ÉS AZ ÉPÍTKEZÉST VEZETŐ, Dr. LUX KÁLMÁN A RAJZOK ALAPJÁN ELIGAZÍTÁST TART (1928.)
A Bükkben elhangzó dinamitrobbantásokra felfigyelt az egész ország. A szokatlan arányú munkálatokat hivatott és laikus közéleti tényezők bírálni, dicsérni és támadni kezdték, sajtókampány indult meg mellette és ellene, politikai tőkét kovácsoltak a kérdésből, megmozgatták az ország közvéleményét, miközben a nagy debattirozásban egyre jobban szem elől tévesztik a lényeget. A bírálatok, támadások belekaptak apró részletekbe, milliárdos számokkal dobálóztak, a Lillafüred név átment a köztudatba anélkül, hogy a nagyközönség tudná, hogy mi is történt tulajdonképpen Lillafüreden.
Ma a munkálatok a befejezés stádiumában állnak, itt van tehát az ideje, hogy a közönség tiszta képet kapjon a lillafüredi akcióról.
Mit jelent Lillafüred a csonka országnak?
Bethlen István gróf rábukkant az erdeitől, hegységeitől megfosztott csonka országnak legszebb pontjára. Rábukkant akkor, mikor az egész ország érezte, hogy a megrabolt magyar föld nem bírja el egyre növekvő terheit, a földművelés, az állattenyésztés nem bír olyan jövedelmet produkálni, hogy elejét vegye az országra szakadó pénzügyi katasztrófának, mikor a viszonyok parancsoló erővel késztetik a nemzetet, hogy új jövedelmi forrás után kutasson.
Mialatt a bizottságok ankéteznek az idegenforgalom megteremtésén, a miniszterelnök
grandiózus elgondolással megteremti a bázist, amely alapja lehet az idegenforgalomnak.
A Szinva és a Garadna összefolyásánál a haragoszöld Taj partján, a vadregényes Bükk tövén talál egy olyan vidéket, amelyik bátran felveheti a versenyt a Tátra és az Alpok legfelkapottabb világfürdőivel.
De azt is tudja a miniszterelnök, hogy olyan panoráma, amit Svájc nyújt még nem elég ahhoz, hogy átcsábítsa az idegent Ausztria, Svájc magyarellenes propaganda falankszán… Magyarországnak különbet kell nyújtani, mint a szomszédos felkapott fürdők. Itt össze kell fogni a magyar művészetnek, ízlésnek, tudásnak és akaratnak a természet ezer szépségével, hogy olyant alkossanak, amiért érdemes, amiért át kell lépni a határt. Ha aztán egyszer megindul az országba az idegen turisták, utazók serege, akkor nyert ügyünk van, mert a magyar föld a külföld előtt ismeretlen ezen szépségű tájai megfogják, lekötik a természet imádóit. De kell egy archimedesi pont, kell egy olyan attrakció, ami megindítja ezt a folyamatot.
Ehhez azonban előbb alkotni kell valamit, valamit, ami nem félmegoldás, nincs elnagyolva, ami egész, ami tökéletes. Hiába a természet ezer szépsége, hiába a Bükk minden bája, egy rozoga szálloda, egy kapott fürdőkád nem elég ahhoz, hogy a Waggon Lits Cook jegyes utasait idevonzza a Bükk aljára. Monumentálisat, grandiózusat kell alkotni, ezt parancsolja az ország koldusszegény sorsa. Paradoxnak hangzik, de így van.
A miniszterelnök hatalmas elgondolását tett követte. Megindult a munka a Szinva völgyében. Megindult olyan mértékben, amire a lerongyolódott országban emberemlékezet óta nem volt példa.
Mi lesz Lillafüreden?
A munkálatok részletes leírása meghaladja egy újságcikk kereteit. Felépült a Bükk legszebb pontján a Palota-szálló, a magyar építő művészet egyik legremekebb alkotása. Teraszokkal, bástyákkal, falakkal várrá képezte ki egy egész hegyoldalt, míg egy másikat teljes egészében elhordtak a föld színéről, hogy megfelelő helyet teremtsenek a parkok, sétányok számára.
Ezeknek virággal, növényzettel való ellátására külön kertészetet, pálmaházat állítottak fel Majláthon. A........(olvashatatatlan rész az újság másolásánál)....................................................................................
Az érem másik oldala
De nézzük az érem másik oldalát. A szállodát fel kellett építeni, ha el akarják szállásolni az ide várt idegeneket. A köztudatba átment kritika az, hogy a szálloda túl fényes luxoriozus ˝egy ilyen elszegényedett ország számára˝. Ez igaz. De a szálloda nem is elszegényedett magyarok számára épült, hanem kiket a kényelemmel, fénnyel, pompával ide akarunk szoktatni. Harmadrangú vidéki szállóval nem lehet idegenforgalmat csinálni. Olyat kellett alkotni, ami első látásra megkapja, leköti a vendéget.
Szabad térre volt szükség a parkok és sétányok számára. Elhordták az egész hegyoldalt, de a lerombolt hegy minden röge gazdagította a nemzeti vagyont, mert a földet, a mésztufát vagonokba rakva leszállították az Alföld szikes vidékeire, hogy termővé tegyék a kopár sivatagot.
Külön kertészetet, pálmaházat állítottak fel a szükséges virágok, növényzet kitermelésesére, de ez az intézmény lehetővé tette egy régen nélkülözött hegyvidéki füvészkert létesítését, eltekintve attól, hogy a felesleg eladása által figyelemre méltó jövedelemre tesz szert a kincstár.
Új mederbe vezették a Szinva patakot, minek következtében eltüntetik az Alsóhámor
község lakosságát veszélyeztető egészségtelen ködöt, termővé teszik az eddig posványos földet.
Alagutat fúrtak, hogy a vasutat messzebb vigyék a szállodától, de az itt nyert kő minden darabját felhasználták részben az építkezésnél, részben az utak burkolására.
A garadnai halastavak feltétlen meghozzák a befektetett tőke kamatait, azon kívül olcsó táplálékot biztosítanak a környék lakosainak is, növelik a nemzeti vagyont.
A hullámfürdő egyik legfőbb vonzó attrakciója lesz Lillafürednek, aminek üzemben tartása alig kerül majd valamibe, ha megtalálják a természetes meleg vizet és a gépek hajtására felhasználják a rendelkezésre álló vízi energiát.
A golfpálya létesítése alig kerül valamibe, viszont sokat jelent a sportkedvelő külföldiek szemében.
Az egri út bekapcsolja a Bükk legelhagyatottabb falvainak lakosságát a forgalomba, utat teremt hozzájuk a kultúrának, közvetlen kapcsolatot jelent Miskolc és Eger között, 30 kilométerrel megrövidíti az utat, turaverseny lehetőséget teremt, ami idegenforgalmi... Ugyanis elhelyezkedéséből, a cseppkőbarlangok jellegéből és még számtalan egyéb jelből arra a következtetésre jutott, hogy Lillafüred alatt, körülbelül 800 méter mélységben bővizű meleg forrásnak kell rejtőzni, melynek felszínre hozatala kincseket érő előnyt biztosítana Lillafürednek minden más hasonló jellegű fürdőhellyel szemben.
A kormány ennek a szakvéleménynek alapján megkezdte a furásokat. A munkálatok mai állapota a szakértő, Pávai Vajna hipotézisét látszik bizonyítani. Még el sem érte a fúró a jelzett mélységet, máris 32 fokos vízre bukkantak. Az eddigi munka párját ritkítja az artézi furás történetében. Több mint 700 métert törtek át eddig, végig szilárd, kemény sziklarétegben. Most ért végre a furás a palaréteghez. Ezen a ponton eszközölték az utolsó mérést, ahol a leszivárgó karszt vizek által lehűtve is 32 fokot mutatott a mérő. A nyert víz lúgos tartalmú, kvarcit és pirit szemcséket hozott a felszínre, ami a szakértők álláspontja szerint újabb jele annak, hogy a palarétegben még melegebb és nagymennyiségű víz található.
Nem lehetetlen, hogy 1-2 héten belül már rábukkannak a keresett bővizű meleg forrásokra.
A FÚRÁS HELYSZÍNE 1928. NYARÁN
Ha ez megtörténne, Lillafüred százszorosan emelkedne értékben, de téves az a felfogás is, hogy a fürdő egyetlen kritériuma a meleg víz. Lillafüred elsősorban magaslati gyógyhely és az is marad akkor is, ha meleg vizet találnak. A meleg víz újabb, utolérhetetlen varázsa lenne a fürdőnek. De ha nem is bukkannak rá a remélt mennyiségben, az sem lenne végzetes körülmény. A világhírű Semmeringnek megközelítőleg sincs annyi vize, mint amennyi Lillafürednek már ma is van!
Két év óta emberi sorban élnek a Bükk földhöz ragadt, szegény lakosai
Hogy milyen mértékben válik majd be Lillafüred a hozzá fűzött remény az idegenforgalom tekintetében, az a jövő titka. Hogy mit nyer majd az ország, azt az idő mutatja majd meg, de hogy mit jelentett az építkezés két esztendeje a Szinva-völgy lakóinak és a környék lakóinak, azt már ma is láthatjuk.
Csonka Magyarország földhözragadt, legszegényebb, rengeteget lakó, kultúrától elmaradt népe, ma emberi sorba került. Két éven keresztül csak az nem dolgozott, aki nem akart. Munkaalkalmat, biztos keresetet, megélhetést talált minden munkára alkalmas kar az építkezések során. Eltűntek Alsó-Hámor rozoga viskói és ma fehérre meszelt, egészséges, kertes házikók mosolyognak az egész faluban.
Fa, föld, építő munka, fuvar, csupa eddig ismeretlen fogalom jutott Hámorba, a Huták, Garadna, Kisgyőr lakosainak osztályrészül. Ha a fürdőt üzembe helyezik, automatikusan fellendül az állattenyésztés, kertészet, a tej, vaj, tojás, zöldség, ami eddig utak és piac hiányában a termelő nyakán veszett (ha ugyan volt módja egyáltalán ilyen luxus cikket termelni a lakosságnak a bükkben), ezentúl állandó vevőközönségre talál a fürdőzőkben, kirándulókban, turistákban.
A nagyarányú munkálatok ötven százalékát miskolci iparosok végzik. Ez egy olyan jövedelmet, kereseti lehetőséget jelentett a város iparosainak, ami kiszámítani pillanatnyilag lehetetlen volna. Ha megindul a várt idegen forgalom, Miskolc a szomszédság következtében százezreket kereshet, mint átszálló, közbeeső állomás.
Ha a miniszterelnök elgondolása testet ölt, ha a Bethlen kormány egyik legmaradandóbb alkotása beváltja a hozzá fűzött reményeket, a Szinva-völgyében újra hangos lesz az élet. Pedig a Szinva-völgy boldogsága mindig összeesett az ország boldog napjaival.
Demeter Géza
 ...vissza arra az oldalra, ahonnan ide érkezett
|