E terület már a őskorban is lakott volt... Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze, volt nehézipari központ. Lakossága csaknem 60 ezer fő (a város népességének nagyjából egyharmada). Történetében a vár és a papírgyár mellett a Pálos kolostor töltötte be a meghatározó szerepet.

   A Bükk északi lejtői alatt elterülő Diósgyőrt Anonymus - III. Béla király jegyzője - említette először. Az egykori mocsaras környezetből kiemelkedő sziklanyúlványon épülhetett az a földvár, amely a névtelen krónikás szerint Böngér fia, Bors tulajdonába került a honfoglalás idején. A minden valószínűség szerint földből és gerendákból emelt és a szikladomb felhasználásával megerősített helyet a tatárok pusztították el 1241-ben. Ekkor a közeli Muhinál a tatárokkal vívott csatában az Ákos-nembeli Ernye bán mentette meg IV. Béla életét, ezért jutalmul megkapta Diósgyőrt és a várat. 1262-1270 között építtette az ovális alaprajzú kővárat.

   Az Árpád-ház kihalása után, az Abák és Károly Róbert közti csatában a Miskóc-nemzetség az Abákat támogatta. Károly Róbert, győzelme után, a Széchy-családnak adományozza a Tapolcától a Sajóig terjedő területet. Ők különböző jogokat (vásártartási-bíráskodási jogot) szereznek. Nagy Lajos csereszerződéssel visszaszerzi a falut és a várat, amely ezután korona-uradalom lesz. Az 1340-es évektől már királynéi javadalom volt. Az erődítmény a korszak egyik legnagyobb magyar vára lehetett. A XIV. században vált rendkívül fontossá, amikor Nagy Lajos Magyarország és Lengyelország uralkodója lett. Ekkortájt kezdődött meg a - négy saroktornyos szabályos négyzet alaprajzú - gótikus vár királyi pompájú kiépítése.
   Falai között sokat időzött a király is. Sokszor megpihent itt Lengyelország felé vezető útjában. 1381 végén itt ratifikálták a Velencével kötött békét. 1526-ig hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt. Mátyás idejében - amikor Podjebrád Katalin, majd pedig Aragóniai Beatrix kapta a várat jegyajándékba - készült el a palota reneszánsz díszítményeivel. . Az emeleti részben volt Giovanni Dalmata alkotása a Diósgyőri Madonnaként számontartott reneszánsz oltár, melynek töredékei ma a Magyar Nemzeti Galériában tekinthetők meg.

   Ma is jól látható a díszesen faragott Mátyás-címer, amelyet a külső vár többszintes késő gótikus kaputornyának megmaradt faltömbjére helyeztek. 1526 fordulópont volt a diósgyőri vár történetében: a palota jelleggel szemben az erődítmény szerepe erősödött meg, a későbbiek során azonban folyamatosan csökkent védelmi jelentősége. A mezőkeresztesi csata (1596) után a törökök efoglalták a területet, innentől Diósgyőr török uralom alatt volt és az egri pasa uralta egészen 1687-ig. Erre az időre a vár minden hadászati értékét elvesztette. A vár a XVIII. század végére elromosodott. 1892-ben a Műemlékek Országos Bizottsága felmérette a várat, ezután elkezdték gyűjteni a Diósgyőr múltjára vonatkozó anyagokat is. 1926-ban elkészült egy szakszerű építészeti leírás és a szakszerű ásatásokra vonatkozó javaslat. 1934-36 között ásatásokkal tisztázták a belső palota alaprajzi rendszerét, s gazdag régészeti anyagot találtak. A műemléki helyreállításokra csak 1953-tól kerülhetett sor és a munka 15 éven keresztül tartott.

   A vár napjainkban kulturális rendezvények helyszíne. Itt látható a középkori Európa fegyver- és páncéltörténetét bemutató kiállítás, Közép-Európa legnagyobb lélekszámú történelmi panoptikuma, a működő éremverő, és egy, a XVI. században használt díszágyú.

   A pálos kolostort az Ákos nembéli Ernye bán fia, István nádor alapította a 13. század végén. A nádor haláláig támogatta is a kolostort, ahol kódexmásoló műhely is működött. Az ország három részre szakadásának idején, 1526-ban Ferdinánd király híve, Serédy Gáspár feldúlta a kolostort, mivel az apát állítólag János király híve volt, 1549-ben pedig a diósgyőri uradalom új gazdája, Balassa Zsigmond elpusztította a rendházat és elfoglalta birtokaikat. Az 1700-as években a pálosok helyreállították a kolostort. II. József, a kalapos király azonban feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostor épületét pedig innentől az Erdőgazdaság használta.

   1973-ban, a majláthi lakótelep építésének megkezdése előtt régészeti feltárások kezdődtek a területen. A feltárások alapján úgy tűnik, a kolostor négyszögletes udvar köré épült, az udvart kerengő határolta. A templomot a régészek nem találták meg, rábukkantak azonban egy négy helyiségből álló lakóépületre, melyet valószínűleg tűzvész pusztított el. Oklevelek tanúsága szerint István nádor a kolostort saját udvarháza mellett építtette, lehetséges, hogy ennek nyomaira bukkantak a régészek. Az ásatás gazdag leletanyaga megtekinthető a vár északkeleti tornyának múzeumában, ahol a vártörténeti múzeum emeletén a kolostornak állítanak emléket. Itt látható a Diósgyőri Madonna nevű gótikus szobor is. Diósgyőr egykor az ország egyik legfontosabb ipari központja volt. A XVIII. századtól kezdve Magyarország, illetve Miskolc ipari életének fontos része a Diósgyőri Papírgyár Rt. Hazánkban ez az egyetlen több mint 220 éve folyamatosan működő vállalat. Az 1872-es alapításkor Martinyi Sámuel európai mintára, egyéni ötlet felhasználásával építette meg papírmalmát a Szinva-patak völgyében. 1802-től már ismerünk dátumozott, vízjeles papírokat, amelyek Diósgyőrben készültek. A papíripari múzeum a gyár alapításának 220. évfordulójára készült el. A múzeum egyik ritka különlegessége a Magyar Ipartestület bizonyítványa Kossuth Lajos és Batthyány Lajos grófok aláírásával, amit több más korabeli dokumentummal együtt tekinthet meg a látogató a Diósgyőri Papírgyár Rt. kiállításán.

   A múzeum földszintjén berendezett papírmerítő műhely kívánja bemutatni az egykori manufakturális keretek között működő vállalkozás gyakorlati fogásait. A kézi, majd gépi papírgyártás folyamatát bemutató táblák, kiállított tárgyi dokumentumok, ősi papírgyártási eszközök mind azt a célt szolgálják, hogy az ide látogató részesévé váljon ennek az érdekes, nagy hagyományokkal rendelkező papírgyártási kultúrának.

   Az emeleten kiállított műtárgyak mellett bemutatják azokat a vízjeles papírokat is, amelyeket az elmúlt évtizedekben gyártottak, s amelyekkel ma már külföldön is ismertekké válhatott az üzem. A tárlat részét képezi az 1920-tól gyártott bankjegy alappapír is. Az újabb és újabb bankjegysorozatokat egyre nagyobb biztonságvédelemmel látják el, amelyek az európai követelményeknek is teljes mértékben megfelelnek. A földszinten egy XVIII. századi mintára berendezett papírmerítő műhely koronázza meg a látnivalókat, ahol nemcsak megtekinthető, hanem mindenki által ki is próbálható a kézi merítés. A múzeum egyben a Tájak, Korok, Múzeumok pecsételő állomása is.

   Bár a két települést már 1903-tól autóbusz-, 1906-tól villamosközlekedés köti össze, egy 1932-es útikönyv Diósgyőrt még Miskolccal egybeépült szomszédos községként említi. 1945. január elsejével Diósgyőrt hivatalosan is Miskolchoz csatolják, ekkor jön létre a történelmi Miskolcból, Diósgyőrből és a környező településekből kialakuló Nagy-Miskolc. Diósgyőrt és Miskolcot először a köztük felépülő gyár köti össze, majd a két település egyre inkább összeolvad, napjainkban már csak tábla jelzi az egykori történelmi Diósgyőr határát.

További érdekességek, történelmi adalékok és adatok Diósgyőr múltjából:.....................