A PALOTASZÁLLÓT, Dr. LUX KÁLMÁN A KÖVETKEZŐ SZERZŐDÉS ALAPJÁN TERVEZTE ÉS ÉPÍTETTE MEG
(A másolatra kattintva, azon belül ismét klikkelve olvasható a szerződés szövege...)
A XXI. század első évtizedében szinte hihetetlen, hogy a napjaink beruházásaihoz hasonlítható tervező és kivitelező munkák megkezdése előtt több száz oldalban rögzített szerződés alapján indulhat meg a munka. (A több tucatnyi alvállalkozói szerződés-kötetekről már nem is beszélve...) A mai értéken mérhető milliárdos lillafüredi beruházás pedig csupán csak egy négy oldalas szerződés alapján kezdődhetett meg, hazánk egyik legszebb környezetében. Tanúlságos négy oldal a ma emberének, legyen az tervező, kivitelező és főleg a megrendelő. Szóval az előző század 30-as éveiben valahogy másként valósultak meg az akkori ,,kincstári" beruházások...
(A képekre kattintva, nagyobb méretben láthatóak a Palotaszálló szintenkénti alaprajzai...)
Diosgyőr - KataPorta
Palotaszálló A földszint alaprajza.
Diosgyőr - KataPorta
Palotaszálló Az első emelet alaprajza.
Diosgyőr - KataPorta
Palotaszálló A második emelet alaprajza.
Diosgyőr - KataPorta
Palotaszálló A harmadik emelet alaprajza.
Két évbe telt, amíg a Palotaszálló helyén lévő 22 családi házat lebontották, s a lakóknak 10-et Hámorban, 12-t pedig Diósgyőrben telépítettek. Az 1925-ben kigondolt építkezés valós alapjait csak két évvel később sikerült lerakni. Körülbelül 2000 köbméter anyagot mozdítottak el, s a Palotaszállóhoz 1 millió 200 ezer darab téglát, és többek között 1000 köbméter meszet használtak fel. Az építkezésen 1000 ember dolgozott.
A reprezentatív épület 1930-ban lett kész. Mayer János, akkori földművelésügyi (akkor: földmívelésügyi) miniszter avatta fel. A csodálatosan szép ablakok eredetijét Harnag Jenő tervezte. A Palota-szálló sorra fogadta a mágnásokat és a hírneves személyiségeket. Az építkezéssel egyidőben a Szinvát is elterelték, amely eredetileg a Garadna-patakkal együtt a Hámori-tóba ömlött.
...vissza arra az oldalra, ahonnan ide érkezett
